Kép forrása: Zonda-Bach Réka

Az orvosi egyetem elvégzése után még nem tudta biztosan, merre induljon tovább. Vonzotta az akadémiai karrier, ám végül a fül-orr-gégészet felé vette az irányt, aminél izgalmasabb területet elképzelni sem tud. A szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa, Dr. Bere Zsófia mesél mikroszkóp alatt végzett műtétekről, a csontvezetéses implantátumok „erejéről”, és arról, milyen érzés, amikor egy páciens visszakapja hallását.

Mikor döntött úgy, hogy a fül-orr-gégészet lesz a szakterülete?

2010-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, ahol második évfolyamtól Tudományos Diákkörösként dolgoztam az Élettani Intézetben. Negyedévesként már többek között angolul és magyarul tanítottam orvosi élettant. A végzést követően nem tudtam pontosan, merre induljak tovább, és mivel az intézetben nagyon jól éreztem magam, logikusnak tűnt, hogy maradjak. Így diploma után PhD hallgatóként kezdtem dolgozni az agy vérellátásával foglalkozó munkacsoportban.

Fül-orr-gégész kalandos úton lettem: a témavezetőm, Dr. Bari Ferenc professzor úr mindig mondogatta, az akadémiai karrier egy nagyon szép életút, de aki orvosi egyetemet végzett, annak lehet, hogy a betegellátás az igazi feladata. Megfogadtam a tanácsát. Ezután Prof. Rovó László meghívására kerültem a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikára, ahol egy bemutatkozás után azonnal ott ragadtam.

Hogyan került kapcsolatba az implantátumokkal?

A csontvezetéses implantátumok közül az úgynevezett BAHA implantátum esetében a klinikán egy új sebészi módszert fejlesztettünk ki, amiről úgy gondoltuk, hogy sokkal kisebb műtéti megterheléssel jár, igy csökken a sebgyógyulási zavar esélye. Ezt természetesen mérésekkel is szerettünk volna igazolni. A korábbi, mikrokeringés témakörben szerzett kutatási tapasztalatom ezen a ponton kapcsolódott össze a klinikai munkával. Részben ezért kerültem kapcsolatba az implantátumokkal, részben pedig azért, mert a PhD munkám során mikrosebészetet kellett folytatnom: mivel a fül is egy olyan finom szerkezet, amit mikroszkóp alatt kell operálni, nem volt idegen számomra a feladat. Otthonosan mozgok a mikrovilágban. Így lettem én is teamtag, és így vezetett az utam a csontvezetéses BAHA és egyéb középfül implantátumok felé.

Az implantációs teamben milyen feladatokat lát el?

Amennyiben az audiológus kollégáim a hallásvizsgálat után „alkalmasnak” találják a beteget az implantátumra, nekem a folyamat következő szakaszában, a sebészi vonalon van feladatom: a beültetéstől a seb utógondozásáig, vagyis a műtéttől egészen a gyógyulásig elkísérem a pácienst, aki a folyamat következő szakaszában a beállítást végző munkatársaimhoz kerül, akik az implantátum beszédprocesszorának finomhangolását végzik. A sebészi munka mellett ennek a folyamatnak a koordinálása is az én felelősségem.

A BAHA implantátum mely esetekben jelenthet megoldást?

A BAHA implantátum megoldást jelenthet olyan esetekben, mikor vezető rendszerrel van valami probléma: a hallójárat, a dobhártya, vagy a hallócsontláncolat „hibája” miatt a hangrezgés nem jut el megfelelően a belső fülbe. Előfordulhat, hogy a beteg eleve úgy született, hogy nincs hallójárata; vagy például a páciens középfül-rendszere folyamatosan beteg, és a visszatérő fülfolyás miatt nem tud hallókészüléket használni. Arra is van példa, hogy a páciensen olyan műtétet kellett végrehajtani, ami után a dobhártya-hallócsont-láncolatot, vagyis a normál elvezetési utat már valamilyen okból nem lehet helyreállítani, vagy a helyreállító műtét nem eredményes. Bizonyos kritériumok mellett féloldali hallásvesztésben is szóba jön ez az eszköz. Ezeknek a betegeknek ez egy alternatív lehetőség: a hallókészüléket ugyanis csontvezetéses implantátummal ilyen esetben helyettesíteni lehet – nem beszélve arról, hogy míg a hallókészülék nem, addig a BAHA és a középfül implantátumok 100%-ban NEAK-finanszírozottak.

Hogyan működnek a csontvezetéses implantátumok?

A csontvezetéses implantátum alapvető működési elve, hogy kikerüli a „meghibásodott” területet, és egy másik útvonalon vezeti el a hangot. A belső fül a koponyacsontban helyezkedik el, és ha a koponyacsontot hangrezgés éri, képes a belső fülig elvezetni a rezgést. A csontvezetéses implantátum ezt modellezi le. A beszédprocesszor összegyűjti a hangot, rezgéssé alakítja, a beültetett implantátum által megrezegteti a koponyacsontot, a rezgés eléri a belső fület – és gyakorlatilag kikerüli a meglévő, de rossz, vagy hiányzó vezetési rendszert. Ez a megoldás egy alternatív útvonalat biztosít a hang számára.

Aki idegenkedik a megoldástól, ki is próbálhatja az implantátumot. Egy fejpánt segítségével a beszédprocesszort a fejhez erősítjük, a beteg pedig kap egy hallásélményt, megtapasztalhatja, hogy műtét után hogyan fog ezzel az implantátummal hallani.

Kinek nem ajánlott ez a megoldás?

A csontvezetéses eszközök beszédprocesszora ötéves kor alatt csak fejpánttal alkalmazható, az implantációnak öt év fölött viszont semmi akadálya nincsen. Ezen túlmenően minimális az a betegcsoport, ahol ezt a műtétet nem lehet elvégezni. Ez egy helyi érzéstelenítéssel, tíz perc alatt elvégezhető műtét, ami nagyon pici műtéti sebbel jár, a beavatkozás szinte láthatatlan lesz. Másnap már haza is lehet menni.

Mit tapasztal, mi vár azokra, akik hang nélkül kényszerülnek élni?

Azáltal, hogy nem tudnak úgy kommunikálni a környezetükkel, ahogy szeretnének, idővel teljes izolációba kerülnek, ami súlyos lelki teherrel is jár. A gyerekek például nem tudják, hogy nincsen velük semmi baj, nem buták – egész egyszerűen nem hallanak. Épp ezért mindennél többet ad, hogy láthatom, mit jelent, amikor az implantátumnak köszönhetően egyik pillanatról a másikra kinyílik az emberek előtt a világ.

Az első betegeket nem felejti el az ember, például azt a tízéves kisfiút, akinek részt vettem a beszédprocesszor beállításán. A kis páciensünk sokat szenvedett; számtalan fülműtéten esett át, állandóan folyt a füle, és rosszul is hallott. Mivel az állandó váladék miatt hallókészüléket nem használhatott, a szülei hozzájárultak az implantációhoz. Bekapcsolást követően azonnal látni lehetett az arcán, hogy elkezdett hallani. Bár arra panaszkodott, hogy túl hangos lett hirtelen minden, egy rosszhallótól ilyet hallani mindig nagy öröm.

A kontrollvizsgálatok során kiderült, az eszköz kiválóan működik, ami nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a kisfiú az iskolában hátrébb ülhetett az első padból, és így már ő is beszélgethet órán a barátjával, de abban is, hogy jobb lett a teljesítménye, az érdemjegyei két értékkel javultak.

Hogy látja, mit hoz a jövő?

A fül-orr-gégészet egy különleges és speciális része az orvoslásnak, hiszen egyszerre három nagy szervrendszerrel is foglalkozunk, és számos a határterület. Míg külföldön jellemzően egy területre szakosodnak az orvosok, itthon valamennyi területhez ért, mindegyiket vizsgálja a szakorvos. Ez magyarázza, hogy ez a terület soha nem válik unalmassá, nem beszélve arról, hogy az implantáció egy annyira dinamikusan fejlődő része a fül-orr-gégészetnek, hogy lépést tartani is nehéz. Ha csak a csontvezetéses implantátumok fejlődését nézzük, az elmúlt tíz évben ugrásszerű volt az innováció. Megváltozott a készülékek típusa, teljesítménye – mindig jön valami új, mindig lehet mit tanulni.

A fül-orr-gégészet varázsa mellett az is komoly motivációt jelent, hogy a Szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikát a legjobb intézetek között tartják számon világszerte. Rengeteget publikálunk külföldi lapokba, bizonyos eszközöknél az implantációs munkacsoportunk által kidolgozott műtéti eljárás bekerült a nemzetközi ajánlásba is.

Mindig van lehetőség fejlődni, válaszokat keresni. Számomra nincs ennél izgalmasabb. Nem tudom elképzelni, hogy mást csináljak.