Máté ép hallással született, 4 éves korában siketült meg egy szerencsétlen baleset következtében. Most 12 éves, az érdi Vörösmarty Mihály nyolc osztályos gimnázium tanulója, párbajtőrözik, focizik, úszik és nem mellesleg Bolyai matematika versenyeken indul – és nyer meg.
Máté édesanyja, Katalin könnyes szemmel idézi fel a szörnyű és szinte hihetetlen balesetet. „Abban az időben Belgiumban éltünk, Máté akkor járt óvodába. Egyik reggel bevittük a gyereket az oviba és este már úgy hoztuk el, hogy mindkét fülére megsiketült. Esős idő volt azon a napon, Máté véletlenül visszacsúszott a csúszdáról és pont egy olyan helyen ütötte meg az állkapcsát, ami egy hirtelen idegi hallásvesztéssel járt. Annyit lehetett csak látni, hogy megkékült a szája, de foga sem tört ki. Később vettük csak észre, hogy nagyon sírdogál és nem reagál semmire. Tapsoltunk mögötte, mindenféle zajt keltettünk körülötte de észre sem vette. Csak nézett ránk és sírdogált, nem tudta elmondani, hogy mi a baja, rémült volt szegényke, hiszen akkor már nem hallott semmit.” Máté az esés miatt súlyos agyrázkódást szenvedett, mely a belső fül sérülését is eredményezte; a belső fül folyadéka kifolyt, ennek következtében kétoldali siketség alakult ki. Szerencsére nagyon gyorsan, pár hónapon belül megkapta a bal fülére a cochleáris implantátumot, amellyel olyan csodás eredményeket értek el, hogy két év múlva a jobb fülét is megoperálták. Mire Máté iskolába került, már mindkét oldalra megkapta az implantátumot, így nem maradt le kortársaitól, normál általános iskolában kezdhette meg tanulmányait. A szülei nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a mielőbbi szakszerű kezelés és műtét, hiszen így Máté továbbra is teljes értékű életet tud élni, pontosan úgy, mint éphalló társai.
Amikor Máté megkapta a beszédprocesszorát, apránként állították be neki, nehogy ’sokkot kapjon’ a hirtelen visszatérő hangoktól. Máténak a balesete után egy picit megtorpant a beszédfejlődése és hihetetlenül gyorsan megtanult szájról olvasni. Ám az első cochleáris implantátum beültetése és aktiválása után két hónap alatt felzárkózott társaihoz, visszaállt a normál rend és szülei már rendesen tudtak kommunikálni vele.
A Cochlear Tudásközpontba a második műtét után jelentkeztek be, ott zajlott a készülék finomhangolása, valamint a két készülék összehangolása is. Katalin nem győzi hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy mihamarabb megkapja egy érintett gyermek (vagy felnőtt) az implantátumot, ahogy anno Máté is megkapta. Hiszen az eredmények magukért beszélnek: Máté gyönyörűen beszél, mindent ért, rendszeresen sportol, kiválóan tanul és pont úgy él, ahogy éphalló kortársai.
Máté elmondta, hogy közlekedési vagy gépészmérnök szeretne lenni ha felnő, tömegközlekedési járművek belső kialakításait szeretné megtervezni. Szerető, támogató család veszi körül, a balesetet követően gyorsan megkapta az implantátumot, amit azóta is folyamatosan karbantartanak a megfelelő szakemberekkel együttműködve. Ennek, szorgalmával, kitartásának és motiváltságának köszönhetően minden esélye megvan rá, hogy megvalósítsa álmait, elérje kitűzött céljait.
Máté elmondta, hogy közlekedési vagy gépészmérnök szeretne lenni ha felnő, tömegközlekedési járművek belső kialakításait szeretné megtervezni. Szerető, támogató család veszi körül, a balesetet követően gyorsan megkapta az implantátumot, amit azóta is folyamatosan karbantartanak a megfelelő szakemberekkel együttműködve. Ennek, szorgalmával, kitartásának és motiváltságának köszönhetően minden esélye megvan rá, hogy megvalósítsa álmait, elérje kitűzött céljait.
Komlós Péter (70) közel 17 éve él cochleáris implantátummal, melynek köszönhetően visszakapta egy betegség következtében elveszített hallását.
Annak ellenére, hogy élete során több agyvérzésen és tüdő- illetve agyembólián esett át, nagyon szerencsésnek tartja magát, hiszen mindezt túlélte. Hallását is így veszítette el, agyembólia következtében először az egyik, majd a másik fülére: „Egy szombati napon arra ébredtem, hogy süket vagyok. Előző éjjel még néztem a tévét, reggel már nem hallottam semmit.”
Miután elveszítette hallását, majdnem két év telt a műtétig, ez alatt az idő alatt főleg papír és ceruza segítségével kommunikált. A szájról olvasás Péter számára nem jelentett megoldást, hiszen az emberek többsége nem artikulál rendesen. Az arc egyéb mozdulatai, a mimika, a szemmozgás, a beszédet kísérő gesztusok ezzel szemben nagy segítségére voltak a kommunikáció során, ezekre a mai napig különösen odafigyel.
Az implantátum behelyezésével járó műtét után közel egy hónap telt el a külső egység – a beszédprocesszor bekapcsolásáig, az első beállításig. Azóta rendszeresen végeznek finomhangolást és 6 évente korszerűbb változatra cserélik a külső részt. Természetesen neki és környezetének is meg kellett tanulnia kezelni az új helyzetet. Élettársa például gyakran a „hol vagy?” kérdésre „itt”-el válaszol, aminek forrását Péter nem mindig tudja egyértelműen beazonosítani, de ehhez hamar hozzá lehet szokni és egy kis odafigyeléssel tökéletesen lehet alkalmazkodni az adott szituációhoz.Péter pozitívan nyilatkozott tágabb környezetéről is. „Soha nem kértem segítséget, mindig egyből tisztázom, hogy siket vagyok, hallásjavító implantátumot viselek és ezt mindenki toleránsan fogadja.” Korábban üzletemberként dolgozott, sokat járt tárgyalni, ilyenkor mindig gondosan kialakította a számára leginkább megfelelő körülményeket, biztosítva ezzel a lehető legjobb beszédértési helyzetet.
Lelkesen beszélt a különböző technikai érdekességekről is, például arról, hogy egy külön kábel segítségével hallgatja a tévét, így senkit nem zavar, ha felhangosítja a műsort, amit néz. A műtét óta orvosi beavatkozásra nem volt szükség, a karbantartással kapcsolatosan felmerülő teendőkben a Cochlear Tudásközpontban segítenek neki, a beállításokat pedig fizikusok végzik, szorosan együttműködve Péterrel: “Ők kérdeznek, én pedig igyekszem minél világosabb visszajelzéseket adni nekik, ám ez nem mindig sikerül elsőre” – meséli nevetve.
Szerinte a gyerekeknél különösen fontos ez a technológia. A siketen születő csecsemőknél már egy éves kor környékén elvégezhető az implantáció, így a későbbiekben teljes életet élhetnek. Szerencsére szakorvosi körökben jól ismert már ez a technológia, így sokakhoz eljuthat, akiknek szüksége van rá. Ahogyan ő látja, egyszeri az élet, minden napnak örülni kell és számára ebben a cochleáris implantátum nyújt hatalmas segítséget.
2011 óta működik Budapesten a Cochlear® Tudásközpont, ahol teljes körű tájékoztatást nyújtanak a Cochlear® által kínált lehetőségekkel kapcsolatban. A legnevesebb hazai fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinikákkal és egyéb szakintézményekkel való szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő átfogó képet kaphasson a magyarországi ellátásról. A teljesen díjmentes, személyre szabott konzultációnak a felmerülő kérdésekre való válaszadás, az emberi és technikai segítségnyújtás is fontos része, hisz a hallás örömével egy igazi kincset kaphatnak vissza az érintettek.
A Tudásközpontba kalandos úton került a család. Most már, hogy nagyok a fiúk elég évente egyszer jönniük konzultációra. „Az lenne a legjobb, ha mindenki itt kezdene, és nemcsak a profi körülmények és a tanácsadás miatt. Hisz itt egymásnak is sokat tudunk segíteni, vannak ezek a sorstárs találkozók például. Emellett sokan nem tudják, pedig fontos kiemelni, hogy nemcsak a műtét ingyenes, hanem maga a készülék is, hisz a cochleáris implantátum egy TB által támogatott eszköz. A kihordási idő 6 év, ami azt jelenti, hogy az állam 6 évente finanszírozza az éppen elérhető legújabb külső egységet, ami kompatibilis a fejben lévő belsővel, tehát a már meglévő beültetett belsőt nem kell cserélni, így nincs szükség új operációkra egy-egy fejlesztés után.”
Benit végül 10 hónapos korában egy neves budapesti gyerekkórházban vizsgálták meg, ahol meg is kapta az első hallókészülékét. Közben a család elvégeztetett egy genetikai vizsgálatot, mely során egyértelműen kiderült, hogy egy genetikailag öröklődő hallássérülésről van szó. Mivel mind a két szülő hordozta a hibás gént, ezért magas volt a kockázat, hogy a gyerekek is örökölni fogják. „A genetikai vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a férjemmel mindketten ugyanazt a hibás gént hordozzuk, azt mondták, hogy 25% az esélye, hogy örökölni fogják a gyerekeink. Sajnos mind a ketten megkapták ezt az örökséget”.
A vizsgálatok után megkapták az első hallókészülékeket a gyerekek. Nehezen ment a hozzászoktatás, mert gyakran előfordult, hogy nemcsak a cumi, de a hallókészülék is repült, de ez volt a legkevesebb. A kisebb fiúnál, Ricsinél azonban több probléma is felmerült. Sokszor begyulladt a füle a készüléktől, így hol tudta hordani a készüléket, hol nem. Ez azt eredményezte, hogy a kisfiú beszéde és szókincse egy bizonyos szint elérése után nem fejlődött tovább. Ezért döntött úgy a család, hogy más lehetőség után néznek.
„A szurdopedagógusunk mesélt először nekünk a beültethető cochleáris implantátumokról. Beni 5 éves volt, amikor végre eljutottunk a műtétig, és az azt követő első állításokig. Tisztán emlékszem, amikor az első beállítás volt, hát együtt sírtunk. Ahogy elkezdte folyamatosan hordani, szinte egy hónapon belül rohamosan elkezdett fejlődni a gyerek szókincse, és a beszéde. Volt egy olyan eset is, amikor megálltunk az utcán, és kérdezte a kisfiam, Anya, mi ez a hang… és csak hallgatóztunk együtt… elsőre nem is tudtam, mire gondol, majd kiderült, hogy a madárcsicsergés az, amit addig sosem hallott.”
A kisebb testvérrel a korábbi tapasztalatok alapján azt hitték a szülők, hogy könnyebb lesz. Ricsi ugyanúgy először hallókészüléket kapott, csak utána az implantátumot. De mivel sokkal kevesebbet tudta hordani a hallókészüléket, lassabban is fejlődött a beszéde. A mindennapi életben azonban a szülők igyekeztek mindent ugyanúgy megadni a fiúknak, amit egy olyan gyerek megkap, aki ép halló. „Szoktak lenni ilyen kérdések, hogy ők mikor lesznek ép hallók, mert nem szeretnének már nagyothallók lenni. Ilyenkor mindig azt mondom, hogy egy gyerek, akinek nem jó a szeme, az szemüveget hord. Neked pedig a hallásoddal van gond, így hallókészüléked van. Csak ugye a szemüvegesek többen vannak, az nem olyan feltűnő, nem nézik meg annyian például a villamoson, ez érthető módon zavarja a gyerekeket.”
Lassan 7 éve működik Budapesten a Cochlear® Tudásközpont, ahol a beültethető hallásjavító implantátumokkal kapcsolatban egy helyen minden információt és segítséget megkaphatnak az érintettek. A tudásközpontban a konzultációk teljesen díjmentesek mindenki számára. A személyre szabott ellátásba nemcsak az tartozik bele, hogy az összes felmerülő kérdésre választ kapjanak a családok, hanem az is, hogy valódi támogatás, és emberi segítségnyújtás történjen, hisz a hallás örömével egy igazi kincset kaphatnak vissza.
Sokak számára még mindig meglepő, és újdonságként hat, hogy lassan 7 éve működik Budapesten a Cochlear® Tudásközpont, ahol a beültethető hallásjavító implantátumokkal kapcsolatban egy helyen minden információt és segítséget megkaphatnak az érintettek.
Somogyi Eszter mesélt nekünk a betegségéről, és a csodás gyógyulásáról: „11 évesen, derült ki, hogy leukémiám van. Kemoterápiát kaptam, majd utána bárányhimlős lettem, ennek szövődményeként agyhártya- és agyvelőgyulladásom lett. Az orvosaim úgy döntöttek, hogy mesterséges kómában tartanak, melyből felépülve azt tapasztaltam, hogy teljesen megsüketültem.”
Eszter két év alatt 380 napot volt kórházban, a kómából felépülve azok voltak az első szavai, hogy úgyis meg fog gyógyulni. Egy pillanatig se fordult meg a fejében, hogy akár meg is halhat. Elmesélte, hogy sokáig nem tudtak vele az orvosok mit kezdeni, azt sem tudták, miért és hogyan vesztette el a hallását. Első körben sima hallókészüléket kapott, azonban ez nem volt elégséges megoldás számára, így másfél évet szinte végig teljesen siketen volt kénytelen élni, és mindezt azért, mert nem kapott megfelelő tájékoztatást a család a lehetséges megoldásokról.
„Egy ideig jártam a nagyothallók iskolájába is. Mostanában hallgattam vissza olyan felvételeket, amik akkor készültek, és bizony szomorú, de alig tudtam egy-két szót kivenni abból, amit akkor mondtam, a beszédem nagyon leromlott.” Majd Eszter egy részletes klinikai kivizsgálást követően kapott cochlearis implantátumot először az egyik, majd később a másik fülére is. A Cochlear Tudásközpontba évek óta visszajár: „Általában akkor jövök, amikor állítani kell. Az ellátás nagyon barátságos, és teljesen díjmentes. El sem tudom mondani, mennyire élvezem, hogy újra hallok. Megtapasztaltam, milyen újra hallani az anyukám hangját, a madárcsicsergést, vagy amikor elmegy egy vonat. Azt gondoltam a műtét előtt, hogy olyan robotosabb lesz majd a hangzás, de én pontosan ugyanolyannak hallok mindent, mint előtte. Sokat jelent, hogy végül mindkét fülemre kaptam implantátumot, mert ezáltal jobb lett az egyensúlyom, a mozgáskoordinációm, és sokkal jobban hallom, hogy melyik irányból jön a hang, nem kell forgatnom a fejem.”
Szerencsére a betegség nem akadályozta meg Esztert abban, hogy folytassa a tanulmányait, nem esett ki az iskolából, végig tanult és a kortársaival érettségizett. Jelenleg a Szent István Egyetemen tanul kertészmérnök szakon.„Sokan mondták nekem, hogy örüljek neki, hogy magyarul tudok egyáltalán beszélni, de én mindig is úgy éreztem, többre vagyok hivatott. Két éve kezdtem el az angolt, van egy speciális mikrofonunk, amit felcsíptet a tanár magára, hogy jobban halljam a kiejtést, és hogy mit mond az angolórán. Bár nekem sokkal lassabban megy a tanulás, de ahhoz képest, hogy az orvosok nem sok jóval bíztatták a szüleimet a betegségem alatt, nagyon örülök neki, hogy idáig jutottam, felépültem. És ez még csak a kezdet. Most diákmunkára is jelentkeztem, úgyhogy dolgozni fogok a nyáron, és a jogosítványomat is most készülök megszerezni.”
Európa első Cochlear® Tudásközpontja 2011 óta segíti és támogatja a pácienseket azzal, hogy teljes körű tájékoztatást ad a Cochlear® által kínált lehetőségekkel kapcsolatban: cochleáris implantátummal, Baha rendszerrel és akusztikus implantátummal. Együttműködve a hazai legnevesebb fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinikákkal, és egyéb szakintézményekkel biztosított, hogy átfogó képet kaphasson minden érdeklődő a magyarországi ellátásról – mind a készülékek, mind a műtéti folyamatok, mind az utógondozás területét érintve. A tudásközpontban a konzultációk teljesen díjmentesek mindenki számára. A személyre szabott ellátásba nemcsak az tartozik bele, hogy az összes felmerülő kérdésre választ kapjanak a családok, hanem az is, hogy valódi támogatás, és emberi segítségnyújtás történjen, hisz a hallás örömével egy igazi kincset kaphatnak vissza.
2+1 szempont, amit érdemes figyelembe venned az implantátum kiválasztása előtt
2019-es kutatások alapján az ,,Életre szóló döntés” kifejezésről az emberek 89%-a gyermekvállalásra, házasságra, vagy az iOS/Android döntésre gondol először. Azonban van egy válasz, amely az előbb említettekhez hasonlóan (némelyiknél talán jobban is) egy életre szóló elköteleződést jelent, évtizedeken keresztül befolyásolva az érintettek életminőségét, mégis hajlamosak vagyunk felületesen kezelni. Ez pedig a megfelelő hallásjavító implantátum kiválasztása.
,,Hogy micsoda? De hát ezt bármikor lecserélhetem, nem?” Nem!Abban a pillanatban, hogy döntöttél az implantátumod márkájáról, és az beültetésre került, szinte 0% az esélye annak, hogy a későbbiekben megváltoztasd, ugyanis:
A reimplantációs műtét újabb trauma és kockázat
Magyarországon a NEAK nem finanszírozza a reimplantációt abban az esetben, ha az implantátum alapfunkciói működnek, ennek értéke több millió forint
A különböző márkák különböző beszédfeldolgozó algoritmusokat használnak, amihez az agy adoptálódik
Ennek következtében a nem megfelelő márka kiválasztása esetén olyan nehézségekkel kerülhetsz szembe, mint
a jövőben kapható külső egységek nem minden esetben lesznek képesek kommunikálni a már beültetett implantátummal
Épp ezért rendkívül fontos, hogy valamennyi szempontot megismerj, és a legjobb döntést hozd meg az implantátum kiválasztásánál, ugyanis ez egy életre szól.
Ebben segít ez a cikk.
2+1 fő szempontot érdemes részletesen körül járni a döntésed előtt. A következőkben őket fogjuk bemutatni.
1. Az implantátum megbízhatósága
Sokan nem is feltételezik, hogy az implantátumok elromolhatnak, pedig Murphy törvénye ezekre az eszközökre is igaz.
Emiatt első körben érdemes utánanézed a megbízhatóságára vonatkozó jelentéseknek és statisztikai adatoknak a kinézett implantátummal kapcsolatban.
“Oké. De hol kezdjem? Milyen jelentéseket nézzek? És hol találom ezeket?”A szabványok és jelentések, amiket érdemes megtekintened:
1. Az elmúlt években hány eszköz hibásodott meg, és mekkora volt a visszahívások aránya
2. Gyermekek esetében milyenek a megbízhatósági mutatók
3. A regisztrált implantátumok száma
Ezeket az információkat a megadott márkák honlapján (sokszor a nemzetközi weboldalon) találod meg a leggyorsabban, általában “Megbízhatósági jelentés” név alatt.
2. Cég háttere és a szerviz-szolgáltatás színvonala
A cég financiális háttere, a szerviz-szolgáltatás minősége és a szerviz-pontok gyakorisága is a legfontosabb szempontok közé tartozik a választás előtt, ugyanis:
A tőkeerős háttérrel rendelkező márkák esetén biztos lehetsz abban, hogy az implantátumod folyamatos fejlesztés alatt áll, így a jövőbeni újdonságokat és kiegészítőket majd te is igényelheted.
A céges háttér megismerését érdemes a céges honlap átnézésével kezdened. Fordíts nagy hangsúlyt a céges múltra (hány éve vannak a piacon, hány országban), valamint a hiteles ügyfélvélemények átnézésére, mert ezek nem csak a céges háttérről, hanem a szolgáltatás színvonaláról is jó képet adnak neked.
Amint megvagy ezzel, érdemes még a céggel kapcsolatos céginformációt lekérni, melyet legtöbbször ingyenesen megtehetsz online.
Ha reszkető félelemmel tekintesz a repülőkre, vagy ha a szőr is feláll a karodon az országhatárunk átlépésének pillanatában, akkor is jó eséllyel fogsz külföldre látogatni a következő évtizedben.
Noha nem csak emiatt, de fontos a szerviz-háttér megismerése is, ugyanis akár utazás közben, akár otthon lép fel hiba az implantátumnál, célszerű tisztában lenned azzal, hogy milyen javítási feltételekkel és határidőkkel dolgoznak az egyes márkák, mert óriási eltérés lehet közöttük.Ezekre a kérdésekre keress választ a szervizeléssel kapcsolatban:
Milyen időközönként van a készülék cseréje?
Mennyi idő után öregedhet el az eszköz és a benne lévő alkatrészek?
Általában hány nap egy javítás?
Van-e vezeték nélküli programozásra is lehetőség?
Milyen országokban elérhető még a szerviz?
+1: Design
Nem maradhat ki a cikkünkből, ugyanis a visszajelzések alapján az implantátum kinézete és formája az, amely jelenleg a legfontosabb döntési szempontként szerepel az érintettek listáján.
Ennek eredményeképp a cégek jelentős erőforrásokat fektetnek az implantátumok kinézetébe, azonban ezt érdemes körültekintően kezelned:
A különböző formatervezői és designer díjak jó marketinganyagként szolgálnak, de a valódi értéket a termék és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások minősége adja az érintetteknek. Más szóval:
Kegyetlenül jól néz ki egy motor nélküli Lamborghini. Csak nem jutsz vele sehová.
A választásod mindenképp olyan termékre essen, amit a műtét előtt meg tudsz érinteni és fel tudsz próbálni, mert az implantátum nem az A4-es szóróanyagon és a weboldalon lesz évtizedeken keresztül, hanem rajtad.
Gyermekkorában a babáit tanította, nagyobbacska lányként a testvéreinek és az ismerősök gyerekeinek szervezett játékos foglalkozásokat meséléssel, énekléssel, zenéléssel. Azt mondja, véletlenül került kapcsolatba egy gyógypedagógussal, két héten át figyelhette a munkáját, és ez eldöntötte, mivel szeretne foglalkozni egy életen át: hallássérült és tanulásban akadályozott gyerekek és családjaik segítésével. 15 év szakmai tapasztalatait összegezve a célja: „Beszédet és játékos beszédtanítást vigyünk a családokba, és a Hömböldén keresztül könnyen eljussunk a lehető legtöbb gyerekszobába.”
Miről lehet felismerni a hallássérülés jeleit? Mire figyeljen a szülő?
Már pár hónapos korban feltűnhet, ha a baba nem rezzen össze erősebb zaj hatására, nem figyel oda hirtelen hangokra, nem fordul oda, amerről az édesanyja hangját hallja. Mindegyik baba, az is, akinek a hallásával gond van, 3-6 hónapos koráig gagyog, próbálgatja a hangját, csak a hallássérült baba ezt egy idő múlva abbahagyja, és inkább sikongat gagyogás helyett. Egy éves korban megjelennek az első szavak, ép hallású gyerekek szókincse kétévesen már 50 körül van, ezt a védőnők ellenőrzik. Hallássérült gyerekeknél azonban a beszédfejlődés késik. Jellemző, hogy „hangosan” hallgat mindent, erősen figyel a beszélő szájmozgására és nem hallja meg, nem reagál arra, amit a háta mögött mondanak neki. 2016 óta, a kötelező újszülöttkori objektív hallásszűrésnek köszönhetően az enyhébb hallássérülés is már korán felfedezhető.
Miért fontos a korai felismerés és készülékes ellátás, szurdopedagógusként milyen tapasztalatai vannak?
A korai felismerés és a megfelelő hallókészülék legnagyobb haszna a beszédfejlődés megindulása. Nagyjából 2 éves korig terjed a szenzitív időszak, ekkor még az agy plaszticitása lehetővé teszi, hogy a kisgyerek a hallássérüléséből eredő hátrányt könnyen, gyorsan behozza. Ha később derül ki, sokkal nehezebb behozni a lemaradást. A mai hallókészülékek olyan picik, és dizájnosak, mint egy „ékszer”, nem okoz gondot a hordásuk és alig lehet ezeket észrevenni. Ha szükséges, a kicsiknél fejpánt segítheti a viselését. Természetesen elsősorban a halláscsökkenéstől függ, hogy a gyermek milyen készüléket kaphat. De ma már annyiféle kütyüt, head setet hordanak a fiatalok a fülükben, hogy egy hallókészülék vagy az implantátum külső egysége nem kelt olyan feltűnést, mint régen.
Hol húzódik a határ a hallókészülék és a cochleáris implantátum között? Mikor melyik javasolható?
Attól függ, hogy milyen mértékű a hallássérülés, megfelelő hallásélményt nyújthat-e a hallókészülék a beszédinduláshoz, vagy nem elegendő és súlyosabb eseteknél jobb eredmény érhető el implantátummal. Pontos és élest határt nem lehet húzni pusztán hallásmérési eredmények alapján. Persze van az a súlyos hallássérülés, hallási görbe, amikor tudjuk, hogy nagy eséllyel implantátumra lesz szükség. Ha ez a helyzet, minél előbb jelezzük a szülőknek, de van, hogy már ők úgy érkeznek a fejlesztésre, hogy hallottak az implantátumról, és szeretnék tudni, hogy az ő gyereküknek az kell-e. Hangsúlyozom, ez mindig egyénfüggő, minden esetet alaposan ki kell vizsgálni és a komplex vizsgálati eredmények és körülmények ismeretében mérlegelni! Amennyiben a cochleáris implantátum irányába indulnak és várni kell a műtétre, a várakozási szakaszra mindenképp érdemes hallókészüléket adni a gyereknek, hogy legyen hallásélménye az operációt megelőzően is. Egyéntől függ, hogyan hall a készülékkel, de a rehabilitáció eredményességét jelzi az, hogy megindul a hallás- és beszédfejlődés, újra indul a gagyogás, dallamos lesz a hangadás, ebben fontos szerepe van a szurdopedagógusnak is.
Tapasztalata szerint milyen előnnyel járhat a cochleáris implantátum?
Amikor belehallgatunk a hallókészülékbe, zajosabb, sistergőbb, mint amilyen hangélményt az implantátummal lehet elérni. Sok esetben nincs is más lehetőség a hallás rehabilitációra, mint az implantátum. Nagyon érdekes folyamat a cochleáris implantátum beállítása. Egyrészt fizika, az implantátum számítógéppel van összekötve és miután a páciens megkapja a beszédprocesszort, apránként beállítani, finomhangolni a készüléket – a hallását. Másrészt figyeljük a beállításon a gyermek szemét, a visszajelzéseit, a reakcióit. Az implantátum minőségi különbséget jelent olyan esetekben, amikor a hallókészülék már nem nyújt megfelelő/ kielégítő segítséget.
Kihez, hova forduljanak tanácsért a szülők a hallássérült babával, milyen út áll az érintettek előtt?
Elsőként az újszülött kori szűrés jelezheti, hogy baj van a csecsemő hallásával. Később a gyermek-audiológiai vizsgálaton szűrhetik ki a halláskárosodást, és ott tanácsot is adnak, hova fordulhatnak a szülők. Gyakran kérnek tőlem tanácsot ép hallású gyerekek szülei is. Fő területem és erősségem a korai beszédindítás – halló gyerekeknek is, valamint felkészítés az iskolára. Online tájékoztatást adunk a Hömbölde (https://nembeszel.hu) tanfolyamain és a tanácsadó klubokban. Célunk, hogy a szülőknek tanítsunk olyan gyermekbarát módszereket, amelyek otthoni környezetben támogatják a beszédfejlődést. Személyre szóló tanácsadással kiválóan tudtunk működni karantén idején is, mert az online beküldött házi videók elemzése alapján a gyerekhez alkalmazkodó módszereket, játékos beszédindító gyakorlatokat tudunk ajánlani ép hallású és hallássérült gyerekek szüleinek. Kifejezetten szurdopedagógiai feladat hallássérült gyerekek korai fejlesztése, felkészítése cochleáris implantációra, majd a terápia, rehabilitáció és a szülők támogatása, megsegítése, tanácsadás.
Milyen fejlesztési lehetőségek vannak, fontos-e az együttműködés a szakmaterületek és a szülők között?
Szurdopedagógusként lehet kapcsolatom az audiológussal, beállítást végző szakemberrel, orvossal, a többi fejlesztővel, pedagógussal, akik foglalkoznak a tanítványaimmal. Az együttműködés nem mindig megy gördülékenyen, sokszor éreztem, hogy én veszem fel a kapcsolatot mindenkivel, az együttműködést csak én erőltetem. Amikor a pályámat kezdtem, huszonkét utazó szurdopedagógus látta el Budapesten az integrációt segítő feladatokat, mára tizennégy maradt, akik erős leterheltség mellett próbálnak megfelelni az igényeknek. Hasznos lenne az együttműködésre egy protokoll, ahol le van írva, hogy mindenkinek kötelessége együttműködni, rendszeresen jelezni egymásnak a fejlődésről. Volt rá példa, hogy az audiológus üzent a szülővel, hogy milyen frekvencián hall jól a gyerek, és kérte az én megfigyelésem is hozzá. Ezzel megkönnyítette a munkámat, de ennek nincs protokollja. Iskolákban még lehetne gördülékenyebb, bejáratottabb, akadálytalanabb az együttműködés a tanárral, a szülővel, de ez ritkán jellemző, a pedagógusok túlterheltsége miatt lassan lehetetlenné válik.
A főiskolán azt tanultam, hogy az integráció olyan, mint egy háromlábú szék: az egyik a szakember tudása, a másik az együttműködés a szülővel, a harmadik a gyerek képességei, és ezek együttesen felelnek a sikerért. Mindegyikre szükség van.
Gyermekgyógyásznak készült, véletlenül lett fül-orr-gégész. Végzett orvosként Tatabányán kapott állást, ott tanulta meg a szakma alapjait, de két kisgyerek mellett nehézkes volt az utazás. Akkor jött egy újabb véletlen, a saját gyermekét kellett fül-orr-gégészetre vinni az akkori Heim Pál Gyermekkórházba. Megkérdezte, van-e lehetőség arra, hogy itt dolgozzon. Volt. Azóta is – újabb nevén – a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Fül-Orr-Gégészeti Osztályán dolgozik, 2021 januárjától osztályvezető főorvosként.
Nem bánta meg, hogy a fül-orr-gégészet mellett döntött?
Ennél jobb szakterületet nem választhattam volna. Szerteágazó, érdekes szakma a fül-orr-gégészet, emberileg is jól érzem itt magam. Vezetésem alatt az osztályos tevékenység munkacsoportokba szerveződött, ami ugyancsak a szakma sokrétűségét illusztrálja: Allergológiai, Audiológiai, Arcfejlődési rendellenesség / Hasadék, Endoszkópos fülsebészet, Rhinológia / Endoszkópos orrmelléküreg-sebészet, Fülsebészet, Foniátria, Hallás implantológia, Légút sebészet, Szomnológia munkacsoportokban működünk. Az egyes munkacsoportok feladata az adott terület magas fokú szakmai igényességgel történő elsajátítása, professzionális művelése, amelyet a specializálódás tesz kívánatossá. Kiemelt profilunk a gyermekkori középfül sebészet és a hallásjavító középfül implantáció.
A hallás a szocializáció, a közösségbe való beilleszkedés nélkülözhetetlen eszköze. Ahhoz, hogy a gyermek helyesen megtanuljon beszélni, elengedhetetlen az ép hallás. A halláscsökkenés nemcsak a beszédfejlődésben okoz elmaradást, hanem a testi, lelki és értelmi fejlődésben is. Éppen ezért nagyon fontos a hallászavarok minél korábbi felismerése. A halláskárosodások két fõ típusát ismerjük: a vezetéses és az idegi típusú halláscsökkenést. Együttes előfordulásuk esetén kevert típusú hallássérülésről beszélünk. A vezetéses típusnál a hangátvezető rendszer (külső és/vagy középfül) működése akadályozott, míg az újszülöttkori veleszületett, súlyos, idegi típusú nagyothallást a csiga szőrsejtjeinek különböző mértékű károsodása okozza. Ez a leggyakoribb érzékszervi károsodás. Ritkán a hallópályák érintettek.
A veleszületett súlyos nagyothallás esetében fontos, hogy a halláskárosodás minél korábban, lehetőleg a csecsemő 6 hónapos koráig felismerésre kerüljön és ezt követően a gyermek hallókészülékkel ellátása megtörténjen. Ennek hiányában a beszéd-, és nyelvfejlődés nem indul meg. Időben történő ellátás esetén megelőzhető a csiga és a hallópályák későbbi elfajulása, elősegíthető a megfelelő beszédfejlődés.
Kiemelt jelentőséggel bírnak a gyermekkori fül-orr-gégészeti területet érintő fejlődési rendellenességek. A gyermekek optimalizált ellátása, gondozása éveken át, több szakterületet érintő, összehangolt team munkát igényel. A hallószervet érintő fejlődési zavarok csökevényes fülkagylóval, elzáródott hallójárattal járnak és halláscsökkenést eredményeznek. Az ilyen helyzetek nem teszik lehetővé hagyományos, hallójáratba helyezett hallókészülék viselését, ahogyan a krónikus középfülgyulladás egyes esetei sem. Ilyenkor a hallásjavító középfül implantátumok jelentenek korszerű megoldást a hallásfunkció javítására. Behelyezésük rövid műtétet igényel, úgynevezett osseointegráción alapul hasonlóan, mint a fogászati implantátumok esetében. A koponyacsonthoz kisebb titán implantátumot rögzítünk egy apró csavarral. Egy, a hajas fejbőrhöz mágneses kapcsolat révén rögzülő külső egység, a beszédprocesszor veszi a környezet hangjait, amelyet az eszköz finom rezgések formájában továbbít a koponyacsonton keresztül a hallószervbe, a csigába. Így a hangenergia a fejlődési rendellenesség által érintett külső-, és középfül megkerülésével közvetlenül a belső fülbe jutva kelt hangérzetet.
Mi a célja a kisgyermekkori hallásrehabilitációnak?
Az első 4 életév a beszédtanulás és az agy fejlődése szempontjából is meghatározó időszak. A hallószerv folyamatos hangokkal történő ingerlése segíti a halló-, és asszociációs pályák kiépülését, megfelelő struktúrálódását. A kisgyermekek 3,5 éves korukig nagyon fogékonyak, kiválóan fejleszthetőek. Ezt követően a fejlesztési lehetőségek beszűkülnek. Nagyothallás esetén ezért nagy a jelentősége a korai felismerésnek és ellátásnak. Kisgyermekkorban a megfelelő beszédfejlődés elősegítésére fontos a sztereo hallás biztosítása. Két füllel érzékelve a hangokat a hallásküszöbünk jobb, mintha csak egy füllel hallanánk és két fül szükséges a hangok irányának meghatározására is.
A középfül hallásjavító implantátumok magyarországi bevezetése Katona Gábor professzor úr, osztályunk korábbi vezetőjének nevéhez fűződik. Az első hallásjavító középfül implantátum behelyezésére is osztályunkon került sor, közel 20 évvel ezelőtt. A BAHA Attract eszközt, amely egy passzív csontvezetéses implantátum, hosszú évek óta alkalmazzuk. Sok kis és nagyobb páciens viseli örömmel és élvezi előnyeit. Élvezik, hogy a „rossz fülükön” telefonálnak, zenét hallgathatnak és a beszédet is sokkal jobban értik.
Csecsemő-, és kisgyermekkorban a vékonyabb koponyacsont még nem teszi lehetővé a hallásjavító implantátum megfelelő rögzítését. Ebből adódóan számukra egyedüli megoldást az úgynevezett BAHA softband vagy a SoundArc nevű fejpántok viselése jelent. Ebben az esetben a hallásjavító eszközt egy rugalmas pánt rögzíti a hajas fejbőrhöz, ily módon a bőrön keresztül jut el a hangenergia a koponyacsonthoz és a belső fülhöz. Bár a bőr energiaveszteséget okoz, azonban a szülői beszámolók a gyermek hallási reakcióiról egyértelműen alátámasztják az eszköz viselésének előnyeit. A koponyacsont iskolakezdésre általában eléri az optimális vastagságot. Ebben az életkorban kerül sor a műtétre, az implantátum bőr alá helyezésére és koponyacsonthoz rögzítésére. Ezáltal az energia átadás hatékonyabb, a hallási élmény fokozódik és a beszédértés is javul. A vezetéses, halláscsökkenés mellett hatékony megoldást nyújthat kevert nagyothallásban és egyoldali siketségben egyaránt.
Hogyan került szakmai kapcsolatba a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán végzett hallásjavító műtétekkel?
Az évek óta tartó együttműködés szakmai, baráti alapokra épül. Így részt vehettem a legutóbbi fejlesztés eredményeként megjelenő OSIA2 hallásjavító középfül implantátum beültetésén. Az első két OSIA2 implantációra 2021. szeptember 8-án került sor a Szegedi Tudományegyetem és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet munkacsoportjainak együttműködésével, egy felnőtt és egy 7 éves gyermek esetében. Az eszköz azonban akár ötéves kortól is alkalmazható.
Miben nyújt újat az OSIA2 implantátum?
Az OSIA2 a legújabb, digitális jelátvitelt, piezoelektromos transzducert alkalmazó, úgynevezett aktív csontvezetéses rendszer. Az aktív implantátumoknál az eszköz technikai felépítéséből adódóan a bőr hangenergia veszteséget okozó hatása kiküszöbölődik, a hangátvitel még hatékonyabbá válik. Az új rendszer rendkívül gyors, gyakorlatilag veszteség nélküli energia átvitelt eredményez, mely kivételes hangélményt jelent, különösen a magas frekvenciákon.
Orvosként mit ígérhet ma egy halláskárosodással született csecsemő szüleinek?
Napjainkban már minden nagyothalló vagy siket gyermek hallóvá tehető, ennek technikai, orvosi és gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) feltételei adottak. Ha a gyermek időben kap megfelelő hangingert, akkor megtanul beszélni. Ezért fontos a csecsemőkori hallásszűrés (UNHS), a szűrőBERA vizsgálat, amit még a szülészeten elvégeznek. Ha ennek az eredménye nem megfelelő, akkor verifikációs centrumba, klinikai audiológiai vizsgálatra küldik a csecsemőt. A korai felismerés haszna óriási, mivel probléma esetén a megfelelő hallásjavító eszközzel ellátott gyermek egészséges közegben, integráltan nevelődhet.
Dr. Nagy Rolanddal, a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika mérnökével beszélgettünk. Molekuláris bionika, majd info-bionika mérnök szakon végzett, ma pedig az implant-team oszlopos tagjaként fontos szerepet tölt be a rehabilitációban, a készülékbeállításban, utógondozásban.
Hol és mit tanultál?
Szülőfalumban Lakiteleken, akkori Lakiteleki Általános Iskola és Zeneiskola falai közt kezdtem az iskoláim sorát, amit Kiskunfélegyházán folytattam a Móra Ferenc Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányaimat Szegeden végeztem először molekuláris bionika, majd a ráépülő info-bionika mérnök szakon. Mindezekre építkezve már klinikai tudományos segédmunkatársként szereztem meg az egyetem, doktori iskolájának keretein belül a PhD fokozatot.
Hogyan lettél a klinika munkatársa?
Legelőször az egyetemi képzésem során, Kiss József Géza Professzor úrral, a klinika tudományos tanácsadójával ismerkedtem meg, az általa oktatott Hallástan, akusztika, audiológia a képzésben integrált kötelező kurzuson. Ugyan ebben az évben az ő elnökségével egy nemzetközi audiológia konferenciát szerveztek Budapesten, ahol lehetőségem nyílt segítőként részt venni. Ekkor ismerkedtem meg először a hallássegítő eszközökkel. Később szakdolgozati témát keresve, újra felkerestem a klinikán a Professzor urat, aki dr. Tóth Ferenchez irányított. Ő ismertette meg velem, hogyan is zajlik az implantáltak rehabilitációja. Sokat bejártam hozzá a klinikára, hogy figyelemmel kísérjem ezt a szép szakmát. Nagyon motiváló volt számomra. Mentorként tekintettem rá, együtt dolgoztunk, megmutatta az implantálható hallássegítő eszközök programozásának apróságait.
Dolgozol esetleg valamilyen projekten, tudományos munkán?
Igen, a készülékbeállítás mellett több projekt részese vagyok. Készülékbeállítás közben regisztrált paraméterek nem csak az aktuális készülékhasználónak hasznos, hanem csoportra tekintve jól hasznosítható statisztikai következtetések vonhatók le belőle, amelyek sokszor egyértelműek, ám az adatok mennyisége miatt még mindig nem feldolgozott téma, ráadásul még nemzetközileg sem.
A klinika tudományos potenciáljából adódóan korunk legfejlettebb cochleáris implantátumaival dolgozhatunk. Ennek köszönhetően ezen eszközök tulajdonságait is vizsgáljuk, például a vékony előgörbített elektródasor kevésbé roncsoló hatásit, amely esélyt ad az implantáció mellett a maradványhallás megőrzésére. A hallásmaradvány mérhető szubjektív módon a páciens visszajelzései alapján és/vagy egy újfajta mérési módszerrel, az intracochleáris elektrocohleográfiával. A hallásmaradvány megőrzése lehetőséget adhat speciális hibrid elektroakusztikus stimulációt alkalmazó beszédprocesszorok használatára, de a jövőben még lehet, hogy a hallásvesztés helyreállítására is. Persze az utóbbi igen távoli, és egyelőre vágyálom, de kezdeti lépésként nem elhanyagolható.
Nem csak a belsőfül implantátumok, de a csontvezetéses implantátumok is új projekteket nyitnak. Ilyen a nemrégiben beültetett OSIA implantátum is. Hatékonysága gyorsan kiderült számunkra, de publikációkban ezeket számszerűsíteni is illik a közönség számára is.
A halláscsökkenés sokszor nem csak magában következik be, hanem esetleg más anatómiai eltérésekkel is társulhat. Ez megnehezítheti a készülékek rutinszerű beültetését, ezért érdemes előmodellezni azt. Ezt elősegítve együttműködünk a radiológia intézettel, illetve főként az egyetem 3D nyomtatással reprodukáló laborával. A CT, MRI felvételek alapján elkészített 3D modellen több lehetőség is kipróbálható, amely sokkal biztonságosabbá teszi a különleges eseteket.
Projektként tekinthetünk a klinikán kialakított speciális audiológiai vizsgáló szobára is, amely magas színvonalú mérési lehetőségeket kínál.
Munkakör bemutatása: egészen pontosan milyen feladatokat látsz el az implant teamen belül?
A fő szerepkör a rehabilitációban, azaz a készülékbeállításban, utógondozásban merül ki. Ahhoz, hogy ezt igazán jól végezzük, bele kell folyni az elővizsgálati szakaszokba és a műtét zökkenőmentes lezajlását is segíteni kell. Az elővizsgálatokkor is méréseket végzünk, hogy a későbbiekben kamatoztatni tudjuk az eredményeket. Feladatunk a megfelelő protokollok, mérési módszerek kialakítása.
A készülék bekapcsolása, beállítása, finomhangolása hogyan zajlik? Laikusként hogyan kell ezt elképzelni?
A készülék beállítása igen összetett folyamat, leginkább a készülék használója számára. A készülék bekapcsolása általában a műtét közben mért eredményekre alapozva kezdődik. A biztonság kedvéért leellenőrizzük, hogy az implantátum megfelelően működik-e, majd a készülék jövendőbeli tulajdonosa segítségével meghatározzuk az elektromosan kiváltott küszöbértékeket: hallásküszöb, amely az a legalacsonyabb érték, amit még meghall és a komfort küszöb, amely a legnagyobb intenzitással bíró stimulus (inger), ami még elviselhető számára. Gyermekek esetebén a hallásküszöb inkább csak egy becsült érték, mivel nem tudnak visszajelezni, viszont a komfort küszöb apró jelek (hangra felfigyel, pislogás, szem alatti arcbőr apró rángása, stb.) megfigyelésével egészen jól meghatározható. Későbbi beállítások esetében is ugyan ezek az események zajlanak.
Miért fontos az utógondozás? Milyen gyakran kell(ene) találkoznod a páciensekkel?
Az utógondozás fontossága abban rejlik, hogy az idő múlásával az idegrendszer másképp reagál a készülék által leadott stimulusokra. A műtétet követő első időszakban, átlagosan az első fél év során egyre nagyobb intenzitású jeleket kíván a szervezet, így folytonos egyedi, személyre szabott programozást igényel. Ezzel párhuzamosan fejlődik a hallás, tisztulnak a hangok és alakul ki a beszédértés. A műtétet követő négy hét a gyógyulás időszaka, majd a negyedik héten történik a bekapcsolás. A második beállítás két hét után következik, majd a későbbiekben az említett első fél évben havonta találkozunk a készülékek használóival. Amennyiben a fél év elteltével nem történik a korábbi beállításhoz képest nagy változás, úgy növelhetjük a találkozások közötti időt. Ezt az időt egy évre maximalizáljuk. Sokszor kérdezik, miért kell jönni, ha jól hallanak, majd az éves kontroll vizsgálaton rájönnek, hogy mégis szükség van rá.
Cochleáris implantátum: kik azok, akiknek az életét ez a készülék megváltoztathatja?
Ez a speciális rendszer, gyakorlatilag egy belsőfül protézis, amely nagyfokú hallásvesztéssel együtt élők számára jelenthet segítséget. Mind a hallásvesztéssel született gyermekek, mind az életük során szerzett hallásproblémával rendelkező felnőttek esetében a közösségbe való beilleszkedésük esélyét jelentheti.
A gyermekek a hallásfejlődéssel megtanulnak beszélni és teljes érétkű felnőttekké válhatnak. Magas színvonalú képzésben vehetnek részt, amely piacképes munkalehetőséget biztosíthat, mindemellett az ismerkedés kortársaikkal is könnyebb, amely a családalapításhoz meghatározó lehet.
Felnőttek esetében a szerzett halláscsökkenés a hallóközösségtől való elszeparálódást eredményezheti. Olykor depressziót, szellemi leépülést is okozhat, amely némi küzdelemmel és egy apró készülékkel elkerülhető.
Szeptemberben volt egy különleges műtét a klinikán, amikor is OSIA 2 típusú készüléket ültettetek be két páciensnek. (Laikus nyelven) el tudnád magyarázni, hogy ez miért fontos mérföldkő az implantáció történetében?
Az OSIA 2 készülék korábbi generációját már alkalmaztuk néhány páciens esetében. Mindenki igen jó véleménnyel van róla. Mindegyikük speciális halláscsökkenéssel élt együtt, úgynevezett vezetéses halláscsökkenéssel. Ilyenkor a külsőfület, a hallójáratot vagy középfület érintő probléma okozza a hallásromlást. Ezek a problémák igen ritka esetben javíthatók hagyományos hallókészülékkel, így igen kicsi az a réteg, amivel és ahol ezt orvosolhatják. A csontvezetéses eszközök ezekre jelenthetnek megoldást és az új generációs eszközök, mint az OSIA 2 jelenthetik a legkomfortosabb hallásrehabilitációt. A korábbi készülékek sokszor okoztak kényelmetlenséget rögzítésük miatt. A fejbőrből kinyúló implantátum-csavaron vagy a bőr alá beültetett, rögzített mágnesen keresztül adta le mechanikus rezgéseket, amelyek a koponyacsonton keresztül, a belső fülbe jutva váltotta ki a hallás élményét.
A készülék alapmechanizmusát tekintve egyszerűen működik. A belső implantátum egy lapos téglatest alakú rezgő felülettel párosul. Ez a téglatest egy titánium csavarral a csonthoz rögzül, és ezen keresztül adja le a rezgéseket a csont felé. A rezgések generálása piezoelektromos mechanizmuson alapszik. Elektromos jel hatására a piezo tulajdonsággal bíró téglatest rezgésbe jön. Az elektromos jeleket a külső beszédprocesszor szolgáltatja. A belső és külső egység vezeték nélkül, induktív módon kommunikál egymással, így a bőrfelszínt nem szükséges nyitva hagyni. Régebbi készülékeknél a bőrfelületen keresztül jutott be a rezgés is, így igen nagy jelveszteséggel párosult, amely a beszédértés romlásában megahatározó lehet. Ezt a problémát teljes mértékben elkerüli az új rendszer.
A cochleáris implantáció területe gyorsan fejlődik. Mit látsz, mit hozhat a jövő? (AI, teljesen beültethető készülék, …)
Néhány évente az eszközgyártó cégek újításokkal jön ki. Gyakorlatilag a konkurens cégek motiválják egymást a fejlesztésben. Sebészeti szempontból nagy előrelépés a műtéti idő, amely az évek alatt nagyban lecsökkent az újfajta implantátumok miatt. Amint a kellő áramforrást le tudják kicsinyíteni, és annak töltési lehetőségét is megoldják úgy a teljesen beültethető cochleáris implantátumokban látom a jövőt. A legtöbb készülék használót zavarja az eszköze mérete, vagy csak egyáltalán az, hogy látszik (még ha nem is mondják).
A vezetéknélküli csatlakozás korát éljük jelenleg, így már igen sok élethelyzet segíthető kiegészítő eszközökkel. Előrelépés lehet az implantátumok külső egységei esetében, ha már ezekre sem lesz szükség. A készülék automatizálja az élethelyzetek alapján a beállításokat. Jelenleg is létező rendszer, de a hatékonysága nem az igazi. Talán ezen a téren besegíthet a mesterséges intelligencia. A készülék megtanulja azt, hogy mire van szükség. Nem is kell feltétlen ezt magának a hallássegítő eszköznek tudnia, de például egy vele összekötött okosóra is regisztrálhatja, és közölheti a módosításokat a beszédprocesszornak.
Az implantátumgyártást nagyban elősegíti a hagyományos hallókészülék gyártás. Az ott alkalmazott feldolgozó egységek köszönnek vissza az implantátumok külső egységeiben is. Így, ha az egyik téren fejlődés van, úgy az a másik esetében is előrelépést jelent.
A wireless (vezeték nélküli) programozás előnyeiről tudnál mesélni?
A vezeték nélküli kiegészítőkkel együtt megjelent a vezeték nélküli programozás lehetősége is. Korábban programozó kábelre volt szükség a készülékbeállítások során, de most már biztosított ezen kötöttségből való felszabadultság. Nagy előnyt jelenthet mind gyermekek, mind felnőttek esetében. Akár együtt is kimehetünk programozás közben a kültéri körülmények tesztelésére, vagy a speciális irányhallást vizsgáló audiológiai szobában különböző szituációk tesztelésére, mindemellett azonnali módosítási lehetőséget biztosít.
Igen sok esetben szívesen alkalmazom még a kábeles verziót, amikor biztos kapcsolatra van szükség, mint például a műtétek, vagy az első beállítások.
Néhány szóban bemutatnád az új audiológiát, milyen vizsgálatokat tudtok itt elvégezni?
A készülékek megfelelő alkalmazhatóságát, hatékonyságát audiológiai módszerekkel vizsgáljuk. Emiatt egy igen magas színvonalú audiológiai vizsgálószoba kialakításán is tevékenykedünk. Harminc fokonként 12 darab professzionális stúdió hangfalakat helyeztünk el a szobába, amit monitorokkal egészítettünk ki vizuális megerősítés céljából. Ezekkel különböző élethelyzeteket tudunk szimulálni, mind a hangok sokasága, mind a hangok irányát tekintve. A hallássegítő eszközöket áltatlában „ideális”, csendes környezetben vizsgálják, ám a készülék viselője kilép a klinikáról ez az „ideális” környezet megszűnik és csak nehezítő tényezőkkel állnak szemben. Ha ezeket a tényezőket szimuláljuk, majd ehhez alakítjuk a készüléket, úgy sokkal könnyebb lesz annak használata. Ennek vizsgálatára pupillometriás vizsgálatokat is végzünk, amelyek ugyancsak egyedülállók.
A COVID hogyan hatott a mindennapi munkára?
2020. márciusában zárlat alakult ki az egészségügyben, amely egészen a tavasz végéig kitartott. Ez kihatással volt az implantációkra, készülékbeállításokra is, viszont ez nem jelentette a munkahelyen is a szünetet. Négy nap „home office” után újra a klinikán voltunk teljes munkaidőben jó néhány kollégával, hogy rendezzük a technikai átállást a kommunikációban, az oktatásban és az orvoslásban is.
Az implantosaink nehezen nyitottak először a zárlat majd a megnyitás iránt. Számukra is nehéz volt a változás. Többekben felmerült a kérdés, van e mód a távoli készülék beállításra, de sajnos ennek megbízható formája nem alakult ki. Valószínű amiatt, hogy az internet keresztüli programozásban némi késés kialakulásával nagy fájdalmat lehet okozni. Túl későn reagálunk beállításkor a jelekre, azzal túlstimulálunk, ami olyan erősségű jel lehet, ami hallásélmény helyett fájdalom érzetet vált ki.
A NEAK 300 készülék cseréjét finanszírozza. Ez rátok mennyi és milyen feladatokat ró?
A 300 készülék a négy nagy egyetemi klinikára értendő, ennek viszont több mint egy harmada Szegedre vonatkozik. Igyekszünk mindenki számára a legmegfelelőbb eszközt biztosítani, ami a készülékek megrendelése előtt a sorozatos telefonálásokat jelentette a páciensek felé, majd mikor azok megérkeztek, úgy igen rövid időn belül át is kell adni, hogy a NEAK felé időben megtörténjen a megfelelő elszámolás. Az új készülék kiadása legtöbbször igen egyszerű, csak a régi eszköz programjait kell átkonvertálni, de sok esetben új módosításokat kell generálni, mintha egy első beállítás lenne.
Milyen érzés egy olyan tudás birtokában lenni, amivel vissza lehet adni a hallás képességét? Voltak olyan esetek, amik különösen emlékezetesek számodra?
Egy olyan szociális- és hallásfejlődési szakasz meghatározó személyeként szerepelünk az implantosok életében, amely gyakorlatilag kihat a jövőjükre, kihat az életminőségükre. Így tekintve ezekre a rövid készülék beállításokra, végig kísérve azt a fejlődést, amin végig mennek, felemelő érzés.
Természetesen minden eset különleges, hiszen mindenkinek megvannak a saját lépcsőfokai, saját kis hegycsúcsa, amire fel kell érnie és ebben támogathatjuk őket. Kötelet dobhatunk, amin önerőből felsegítheti magát, hogy elérje saját céljait. DE mégis egy esetet emelnék ki, még abból az időszakból, amikor egyetemistaként a szakdolgozatomhoz anyagot gyűjtve lehetőségem volt dr. Tóth Ferenc mellett megfigyelni egy beállítást. Egy kis fiú ült velünk szemben az édesanyukájával és édesapukájával. Ő volt az első implantált, akivel életemben találkoztam. A kisfiú akkor kezdett beszélni. Olyan szakaszát tekinthettem meg a hallásfejlődésének, amelyre minden páciens esetében várunk. Tudjuk, hogy hall, megérti a beszédet és már ő is megpróbálkozik velünk kommunikálni. Ez a kisfiú akkor igen szégyenlősen, de igyekezett tudatni velünk, hogy igen, ő beszélni fog. Az az érzés, az a gondolat, amit megindított bennem, igen meghatározó volt. Két dolgot tudtam ez után a beállítás után: az egyik, hogy ez a kisfiú teljes értékű életet élhet, nem lesznek előtte akadályok, mindennel meg fog birkózni, mert ő HALLÓ. A másik dolog, ami a fejemben megfogalmazódott, hogy én ennek részese akarok lenni, én ezt akarom csinálni!
Molekuláris bionika szakon végzett, a maradványhallás megőrzésének lehetőségeit kutatja és az implantációs team egyik kulcsszereplője, aki éveken át kíséri pácienseit, hogy azok implantátumai tökéletesen működjenek. Dr. Dimák Balázzsal, a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika mérnökével beszélgettünk.
Mikor és hogyan lett a Szegedi Fül-Orr-Gégészeti Klinika implantációs teamjének a tagja?
A Szegedi Tudományegyetemen tanultam: molekuláris bionika alapszakot végeztem, 2014-ben kaptam meg az alapdiplomám – és még ugyanebben az évben el is kezdtem ennek a szaknak a mesterképzését. Az utolsó félévben keresett meg a klinika implantációs csoportja, hogy a tanulmányaim mellett lenne számomra részmunkaidős munka. Korábbról ismertek, a szakdolgozataimat itt írtam a klinikán, a tudományos munkába elég jól beleláthattam, ismertem azt a szakembert, aki korábban az implantátumok beállítását végezte – ugyanakkor a mindennapi betegellátásra akkor még nem volt rálátásom. A diploma megszerzése után ez lett a főállásom. Hirtelen jött a mélyvíz.
Egészen pontosan mi a feladata?
Az implantációs műtét után a páciens négy hétig gyógyul, hiszen a sebnek és a belső fülnek is regenerálódnia kell. Ha letelik ez az idő, a páciens eljön hozzám, és előkerülnek a készülékek, amiket aztán közösen beállítunk. A kooperálni képes felnőttek és a nagyobb gyerekek esetében két küszöbértéket szoktunk megnézni. Az egyik a hallásküszöbérték, ami annak az áramimpulzusnak a legkisebb mértéke, amit már hangként él meg, a másik a komfortküszöbérték, ami azt a legnagyobb áramimpulzust mutatja, ami még komfortos a páciens számára. A két érték közötti áramimpulzusnak a nagyságát fogja a készülék átadni. Én 22 elektródát tudok állítani, vagyis beállítom azt a legnagyobb és legkisebb értéket, ami között a készülék működni tud.
A hétköznapi munka mellett mi a fő kutatási területe?
Az implantos betegek különböző eredményeit kutatom, publikálom. A Phd dolgozatomat például a maradványhallás megőrzésének a lehetőségeiről írtam. A fejlődés hatalmas a korábbi elektródákhoz képest.
Cochleáris implantátumra kinek van szüksége?
A cochleáris implantáció klasszikus esetben a kétoldali, idegi típusú, súlyos fokú halláskárosodásra jelent megoldás, ugyanakkor egyre vékonyabbak az elektródasorok, amiket beültetünk. Ez azt jelenti, hogy egyre fiatalabb korban, egyre szélesebb körben el tudjuk végezni az implantációt, a vékonyságnak köszönhetően ugyanis kevésbé roncsolódik a csiga struktúrája.
Cochleáris implantátumra az nem alkalmas, akinek nem a szőrsejtjeivel van a probléma, vagyis a halláskárosodás oka nem a belső fülben keresendő. Szintén nem alkalmas a páciens a beavatkozásra, ha a belső fülben valami olyan eltérés van, ami miatt az elektróda behelyezése nem megoldható. Ezért is van szükség képalkotó vizsgálatokra még a műtét előtt. Az MRI megmutatja, hogy a csiga átjárható-e.
Hozzátenném, az implantátumot forgalmazó cégek már olyan profi elektródasorokat kínálnak, melyek malformációk esetén is beültethetők. Előfordul például, hogy valakinél nem, vagy csak részben alakul ki a csiga két és félszeres kanyarulata, ma már a vékonyabb és rövidebb elektródáknak köszönhetően szinte tökéletes eredményeket lehet elérni. A szegedi klinikán eddig körülbelül 670 esetben végeztünk cochlearis implantációs műtétet.
A klinika audiológiája megújult. Milyen új vizsgálatokat tudnak elvégezni?
Az audiológia egy speciális vizsgálattal bővült: irányhallást is tudunk vizsgálni. Körülbelül tizenhat hangfal segítségével bontjuk fel a 360 fokot. Miért jó ez? Aki természetesen hall, az nagyjából be tudja lőni, hogy melyik irányból jön a hang. Hallókészülékkel vagy cochleáris implantátummal ez már nem ilyen egyszerű. Sokan nem tudják, de ha hiányzik az egyik fül hallása, akkor nincs meg a térhallás. Ezért is fontos már kisgyermekkorban a kétoldali implantáció.
A cochleáris implantátum és a Baha upgrade tender pályázati szakasza lezárult: közel háromszáz lejárt kihordási idejű készülék cseréjét finanszírozza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Óriási adag készülék ez. A csere milyen terheket ró a klinikára?
A páciensek hatévente kapnak új készüléket, de sajnos vannak, akiket évek óta nem láttunk. A legnehezebb feladat tehát a nyomozás, hogy kiderítsük a készülékre jogosult páciensek elérhetőségét. Ha sikerül felvenni a kapcsolatot, akkor jöhet a tájékoztatás, hogy ki milyen lehetőségek közül választhat. A cserére jogosult pácienseknek azzal a klinikával kell felvenniük a kapcsolatot, ahol a műtétet elvégezték.
Miért van szükség a cserére?
Egyrészt a készülékek elöregszenek, az alkatrészek elhasználódnak: elkophat a gumitömítés, elöregedhet a kábel, elfáradhat a műanyag, másrészt a technológia is rohamtempóban fejlődik, hat év pedig hosszú idő.
Ha már fejlődés, szeptember 8-án egy forradalmian új készülék beültetésére került sor.
Két Cochlear OSIA 2 hallásjavító implantációs műtétet végeztünk el egy hölgyön és egy kisgyermeken. A Cochlear OSIA 2 rendszer egy, a csontban rögzített hallásjavító implantátum, amely digitális, piezoelektromos jelátvitelen alapuló stimulációval továbbítja a hangingereket a koponyacsonton keresztül a belső fülbe. A hangfelfogó és jelátalakító processzor a koponya oldalán, a fejre simulva helyezkedik el és egyedülálló módon, piezoelektromos transzducer technológiával kapcsolódik a beültetett egységhez. A hanganalízis és frekvenciakövetés az ép halláshoz nagyon közeli, a nagyothallók ezzel a készülékkel gyakorlatilag az ép hallókéval azonos halláshoz jutnak.
Sokan nem tudják, de a legújabb implantátumoknál vezeték nélküli programozásra is van lehetőség. Miért jó ez?
Ez főleg gyermekeknél nagyon hasznos, hiszen a beállításkor nem kell kábelekkel bajlódni, a kis páciens füle körül matatni. Egy Bluetooth-szal működő port segítségével 15 méteres körben gond nélkül be lehet állítani a készüléket – miközben a kicsi szabadon rohangálhat, játszhat. Ilyen módon azokkal a gyerkőcökkel is sikeres lehet egy beállítás, akik idegenkednek/félnek a programozáshoz használt kábelektől.
A Covid időszakát hogy vészelték át?
Márciustól májusig nem dolgozhattunk, utána pedig átálltunk a sürgősségi ellátásra: a kisgyerekeknél a beszédfejlődés kialakulása miatt rendkívül fontos, hogy minél előbb megkapják az implantátumot.
A készülékek beállítását a higiéniai feltételek betartása mellett végeztük, míg a készülékek kiadása érintésmentesen zajlott. Minden beállítás megvan a számítógépen, telefonon egyeztettünk a pácienssel, és a már előre beprogramozott készüléket adtuk át. Sőt, arra is felkészültünk, hogy a beprogramozott készüléket futárszolgálattal küldjük el az ügyfél lakcímére. Így akkor is megkapta volna mindenki a beszédprocesszort, ha teljes klinikalátogatási zárlatot rendeltek volna el. Szerencsére erre nem került sor.
Vannak az emlékeiben olyan esetek, amikre szívesen gondol vissza?
Nagyon sok. Nemrég például itt volt egy kislány, aki alig egy év leforgása alatt rengeteget változott. Műtét előtt nagyon siketes volt a beszéde, most meg köszön, tőmondatokban beszél.
A siket ember azért beszél furcsán, mert míg a mély frekvenciákon nagyjából megvannak számára a hangok, amik általában magánhangzók, addig a magasakból nem hall semmit. A műtétnek köszönhetően végig lefedjük a csigát, visszatérnek a magas hangok, tisztul a beszéd, előkerülnek a mássalhangzók, például az s, sz, z. Ezért is fontos, hogy a gyerekek három éves korukig megkapják a készüléket, ekkor még jó eséllyel megtanulnak beszélni.
Mit jelent a tudat, hogy a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy az emberek visszakaphassák a hallásukat?
Bevallom őszintén, hogy felfoghatatlan. Azt látni, hogy a semmiből hova jutunk el, az leírhatatlan.
Horváth Ágnes 1983-ban végzett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, immár 40 éve tevékenykedik a hallássérült gyerekek oktatása területén. Szurdopedagógiai diplomája mellé logopédiai diplomát is szerzett – azonban ez sem tudta elcsábítani eredeti területéről. A komplex fejlesztésben hisz, logopédiai tanulmányait beépítette mindennapjaiba, ebben a szemléletben végzi hivatását azóta is.
Négy évtized tapasztalatát szinte lehetetlen egyetlen interjúban összefoglalni, így most a munka esszenciáját igyekszünk megragadni, kiemelni. Kezdjük az elején: hogyan indult el a pedagógiai pályán? Ha hallássérült gyerekek oktatása, hát legyen a budapesti – akkor még Nagyothallók Általános Iskolája nevet viselő – speciális intézmény! Így gondoltam a nyolcvanas évek elején főiskolás éveim alatt. Aztán jött a lehetőség, az áhított állásajánlat, amit azonnal elfogadtam. Azóta is ott dolgozom, a negyvenedik tanévemet kezdem az idén. Egy év napközizés után kezdődött az oktatói munkám. Tanítottam hallás- és zenei nevelés tantárgyat alsó- és felső tagozatban, ami fontos területe a hallássérült gyerekek oktatásának, s azóta is a legkedvesebb óratípusom. Aztán elég hamar saját osztályt kaptam, kicsiket. Nem is próbálkoztam felsőben, mert nekem a beszédindítás – ami sokszor egybeesik az iskolai tanulmányok elkezdésével – a szívügyem. Megtanítani a pici gyermekeket írni, olvasni, beszélni… Volt egy pár év, amikor diszfázia-korrekciót is végeztem, s közben logopédiai diplomát is szereztem. Kacsingattam a tisztán logopédusi munka felé, de maradtam.
Érezni, hogy igazi kedvence a hallásfejlesztés. Mi az, amitől „bele lehet szeretni” ebbe a munkába, amitől az több lesz, mint munka?
Hosszú ideig kísérjük a gyerekeket. Nekem volt olyan osztályom, akiket kilenc éven át tanítottam. Ott lehet igazán látni, hova jutnak el. ’Papa’, ’mama’, ’el’ – emlékszem, volt olyan előkészítős tanítványom, aki összesen ezzel a három szóval élt. Látni utána azt, hogy felvételizik a gimnáziumba, vagy diplomát szerez, igazán nagy élmény. Vagy, amikor megjelennek a volt tanítványok a gyerekeikkel, és ma már, mint szülővel tárgyalok velük jeltolmács nélkül. Persze ezek a sikertörténetek. Mert valljuk be, előfordul, hogy évekig foglalkozom valakivel, és ugyanott tart, mint tavaly meg tavalyelőtt. Aztán egyszer csak történik valami, és kiderül, hogy mégis csak érdemes volt több évnyi energiát belefektetni.
Említette a szülő szerepét. Gondolom, mindenki megteszi, ami csak telik tőle…
Nem tudnám megmondani, hány százalékban, de valóban nagyon fontos, meghatározó a szülői háttér. E tekintetben nekem olyan különleges osztályom, mint most, még nem volt. Öt gyerek, akiknek a szülei még a gondolataimat is követik. Hétvégeken összejárnak, egymást is segítik. A gyerekek közül hárman súlyos diszfáziások, ketten mindkét oldalon cochleáris implantátumot hordanak több éve, náluk nagyon jól bevált. A harmadik egy oldalon használ CI-t, neki is tökéletesen működik az eszköz. A negyedik gyermeket most operálták meg, nála egyelőre az első lépéseknél járunk, de már most látszik, mennyi hasznát fogja venni az implantátumnak. Ötük közül csak egynek van hallókészüléke, mert neki az is elég segítséget tud nyújtani. Egyébként sokat változott a CI-hez való hozzáállásom az évek során. Egykor azt mondtam, ha a saját gyerekemről lenne szó, akkor nem valószínű, hogy az implantáció mellett döntenék. Ám látva az elmúlt időszak pozitív példáit, a technikai fejlődést, ma már azt vallom, egy cochleáris implantátum időben behelyezve, jól beállítva és kezelve, a szükséges gyógypedagógiai fejlesztéssel és megfelelő szülői háttérrel csodákra képes.
Ma milyen szempontok alapján látja esélyesnek vagy sem a sikeres implantációt?
Ha van a gyermeknek hallásmaradványa, akkor jól működhet a hallókészülék, de ha nincs, akkor az implantátum lehet a megfelelő út. Soha nem szoktam fekete-fehéren állást foglalni, ha egy szülő megkérdezi műttesse-e a gyermekét. Elmondom, hogy szerintem pedagógiai szempontból mik az előnyei-hátrányai adott gyereknél a műtétnek, aztán a szülőre, orvosra és az audiológusra bízom a döntést.
Melyek a legnehezebb helyzetek? Mi jelenti a legnagyobb kihívást?
Talán a siket szülők gyerekei. Gyakran nagyon értelmesek, jó képességűek a kicsik, de hallás hiányában nehezen boldogulnak. Szükségük lenne az akusztikus megsegítésre, de a szülők ódzkodnak a műtéti megoldástól. Hogy miért? Ez a téma megérne egy másik cikket. Nehéz helyzet még a műtétek vállalása felnőtt korban. De erre is akad példa. Egy egykori tanítványom felnőtt fejjel belevágott, ő nem bánta meg.
Van rá mód, energia, hogy kövesse a „gyerekei” útját?
Természetesen. Sok-sok tanítványommal tartom a kapcsolatot. Az integrációban tanuló tanítványaim tanulmányi munkáját szorosan követem. Tanáraikkal, szüleikkel és velük is rendszeresen beszélek, találkozom. Aztán, ahogy önállósodnak ez a szoros kötelék természetesen lazul. Az első CI-s, akit megismertem ma már egy idegen nyelvet is beszélő diplomás, önálló felnőtt. Mögötte is ott álltak természetesen a szülők, akik mindent megtettek a nagyon értelmes, szorgalmas gyermekükért. Ezek a faktorok (tehetség, szorgalom, szülői háttér, megfelelően megsegített hallás, szakszerű pedagógiai háttér) kiadtak egy sikeres, diplomás, helyét megtaláló embert. Hazudnék azonban, ha azt állítanám, hogy csak sikertörténet létezik. Volt olyan súlyos diszfáziás testvérpárom is, akik hosszú ideig csupán ujjábécével kommunikáltak. Ők a mai napig nem képesek a hangos beszédre. Náluk valamelyik feltétel hiányzott, sérült. Tudni kell, hogy sem a hallókészülék, sem a cochleáris implantátum nem hasonlítható egy szemüveghez. Sokan azt hiszik, hogy a gyerek megkapja ezeket az eszközöket, és azon nyomban beszélni kezd. Ez sajnos nem így van. Attól, hogy egy jó készüléket kap, hallja és differenciálni tudja ugyan a hangokat, de még nem fog azonnal úgy beszélni, mint egy vele egykorú halló gyerek, akinél az auditív visszacsatolás születése óta jelen van. Hosszú időt és sok-sok munkát igényel a folyamat, amíg a készülék nyújtotta lehetőségeket úgy tudja hasznosítani, hogy az tényleg segítse beszédfejlődését.
Mik az első jelek, melyek visszajelzésként szolgálnak a fejlődés beindulására?
Jó látni, amikor egész finom hangokat is elkezdenek meghallani, kezdik észlelni a beszéd- hangsúlyokat, a beszéd dallamát. Vagy felkapják a fejüket, mert elmegy a közelben egy autó, ráismernek emberekre a hangjuk alapján. Ezek az első lépések is igazán örömteliek, de a nyelv egy bonyolult rendszer, amit nem csak hallani, hanem tanulni is kell. Meggyőződésem, hogy főleg a kezdeti fejlesztést kislétszámú csoportokban, hozzáértő szakemberekkel, speciális foglalkozásokat biztosító intézményekre kell bízni. Aztán a megfelelő teljesítmények, eredmények után jöhet a szárnyalás az integrációban. Nem bántam meg a negyven évvel ezelőtti választásomat.
