Amikor az orvosi pályán elindult, nem ott tartott a szakma, ahol ma, gyakran csak annyit tudott útravalóul adni a szülőknek, hogy próbáljanak meg megbékélni a gondolattal, hogy gyermekük siket marad. Három évtized alatt azonban nagyot fordult a világ, Prof. Dr. Gerlinger Imre fül-orr-gégész professzor pedig a technológia high-tech vívmányaival dolgozik, hogy minél több embernek adja vissza a hallás vagy akár a beszéd képességét.

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1981-ben. Miért pont a fül-orr-gégészet és az audiológia lett a választott szakterülete?

Pályafutásomat gyermekgyógyászként kezdtem, idővel azonban rádöbbentem, a belgyógyászat nem rejteget annyi izgalmat és kalandot, mint amennyire én vágytam. Először a gyermeksebészet és a gyermek fül-orr-gégészet felé kacsingattam, ám ilyen irányban nem tudtam elhelyezkedni – aztán kaptam egy lehetőséget a Pécsi Fül-Orr-Gégészeti Klinikán, ahol nagyon jól jött a gyermekgyógyász hátterem.

Mindenképpen “manuális” szakmára vágytam, és már egyetemista koromban izgalmas kihívásnak tűnt a fül-orr-gégészet. Különösen az fogott meg benne, hogy egy olyan nagy területről van szó, ami számtalan műtéttípust tesz lehetővé: a fület mikroszkóppal, az orrot, a mellégüregeket endoszkóppal, a nyaki műtéteket pedig klasszikus sebészeti eljárásokkal lehet elvégezni. Sokan úgy hiszik, a fül-orr-gégészet kis szakterület, pedig szerteágazó, gondoljunk csak a fülsebészetre, a nyaki tumorsebészetre, a melléküregek sebészetére, az idegsebészettel közös agyalapi sebészetre- de hogy tovább soroljam, ide tartozik a pajzsmirigy, a nyálmirigyek és a légcső sebészete is. Ezen a szakterületen belül azok a szakemberek is megtalálják számításaikat, akiket nem vonz az operáció, belőlük lehet például audiológus, otoneurológus, aki az egyensúlyszerv működését vizsgálja, vagy épp foniáter, aki a hangképzés problémáival foglalkozik. Széles körű operatív és nem operatív tevékenységet fed le ez a szakma.

A pécsi Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója már tíz éve. Minek köszönhetően lett az intézmény az ország egyik legsikeresebb fül-orr-gégészete?

A Pécsi Klinika nagyon komoly hagyományokkal büszkélkedhet. Közvetlen elődöm, Dr. Pytel József professzor volt, akit a hazai audiológia atyjaként tartanak számon. Előtte az én tanítómesterem, Dr. Bauer Miklós professzor állt az intézmény élén, aki az 50-es évek magyar sebészetében meghonosította a korszerű középfül-sebészetet. Az ő munkájuk szellemében kellett és kell továbbvinnem a klinika igazgatását, ami nagyon izgalmas munka, hiszen a korszerű implantológia, az új hallásjavító eljárások meghonosodása az elmúlt tíz évre tehető. Szerencsés vagyok, ugyanis közvetlenül a klinikai munkám előtt néhány évet Angliában töltöttem, ahol ezeket a modern műtéti technikákat megtanulhattam. Soha nem gondoltam volna, hogy a hazaérkezésem egybeesik ezek magyarországi bevezetésével. Tulajdonképpen én voltam az egyetlen docens az országban, aki az Angliában megtanult módszereket alkalmazni tudta itthon. Más intézetekben a professzorok privilégiuma volt ez.

A klinika sikere azóta is töretlen, a három műtőben évente három-négyezer műtétet végzünk, két-három hónapnál nem hosszabb a várakozási idő, és vannak olyan műtéti típusok, amiket kizárólag mi végzünk az országban.

Melyek ezek a speciális műtétek?

A hallásjavító implantátumok terén a teljes skálát le tudjuk fedni, de speciális műtéti technikának számít az agyalapi sebészet hat-nyolc műtéti technikája, a koponyaalap műtétje, amit nemcsak oldalról, de az orrüreg felől is el tudunk végezni. Foglalkozunk pajzsmirigy daganatokkal, a teljes onkológiai spektrummal, a gége, a garat, a nyelvgyök és a szájfenék daganataival. Végül, de nem utolsó sorban, két éve mi kezdtük el a fülsebészet endoszkópos vonulatát, vagyis nem operációs mikroszkóppal, hanem endoszkóppal műtünk. Ez egy nagy áttörés, hiszen rövidebb ideig tart, és kevesebb fájdalommal jár.

Nemrég egy tumor eltávolításával egybekötve végzett cochlearis implantációt.

A fül-orr-gégészet és az idegsebészet határterületi tumora az úgynevezett akusztikus neurinóma: a kisagy-hídszöglet és a belső hallójárat területén a szédülés érzékeléséért felelős ideg burkából kiinduló jóindulatú daganat. Elhelyezkedésénél fogva ha bizonyos méretet elér, a belső hallójáratból kibújik és megnyomja az agytörzset, ami nagyon komoly komplikációkat tud okozni. Extrém méret esetén a beteg halálához is vezethet. Mindig akusztikus tumorra gyanakszunk, amikor fiatal felnőttek olyan fülpanasztól szenvednek, mint az egyoldali fülzúgás vagy az egyoldali idegi halláscsökkenés. Ezt MR-vizsgálattal lehet ellenőrizni.

Ha a tumor növekedési tendenciát mutat, idegsebészeti vagy fül-orr-gégészeti beavatkozással lehet eltávolítani. A fül-orr-gégészeten mi a labirintuson keresztül haladunk, ezzel pedig egy sokkal szélesebb feltárást tudunk biztosítunk a tumor kivételéhez. Kevesebb komplikációval és nagyobb biztonsággal lehet a daganatot teljes mértékben eltávolítani.

A beavatkozás kockázatos, de ha a műtét során sikerül megőrizni a hallóideg épségét,, akkor egy csigába ültetett cochleáris implantátummal a beteg hallását visszaadhatjuk. Ez a műtét lehetőséget adott erre, a Cochlear® cég egy korszerű cochleáris implantátumával rehabilitálni tudtuk a hallást. Nemcsak a tumort távolítottuk el és a páciens hallását adtuk vissza, de az arcideg-funkciókat is sikerült megőrizni. A műtét komoly csapatmunka volt. Segítségünkre volt többek között a prágai egyetem egy fiatal professzora, Martin Chovanec specialista, aki a nehezebb agyalapi sebészeti beavatkozásoknál gyakran segédkezik. Maga a páciens egy középkorú férfi volt, aki fantasztikus módon reagált a műtétre. Másnap már fent volt, sétált, a seb gyógyulása is komplikációk nélkül zajlott. Öt nap elteltével haza is mehetett.

Kik működtetik a pécsi cochleáris teamet?

Ahogy az a nemzetközi gyakorlatban is elvárás, fontos, hogy a cochleáris csapat komplett legyen. Két tehetséges kollégám, Dr. Bakó Péter és Dr. Révész Péter hosszú hónapokon át a piacenzai testvérintézetünkben tanultak, ahol rengeteget gyakoroltak és számtalan műtétet néztek végig ahhoz, hogy magabiztosan végezhessék a beavatkozásokat.

A team lelke Dr. Németh Adrienne, ő a fő audiológusunk, aki előkészíti és szervezi a műtéteket, egyetemi adjunktusként koordinálja a team működését. Néhány éve velünk dolgozik Tóth Tamás fizikus is, aki a műtétek után a beállításban segít, és mindent tud az implantátumok műszaki hátteréről. Kellényi György audiológus kollégánk szintén a cochleáris implantátumok beállításában segédkezik, míg Tóth Alíz audiológusként dolgozik velünk. A csapat új pszichológusát még keressük. A pécsi klinikán húsz éve volt az első műtét. Én azóta tagja vagyok ennek a teamnek.

A cochleáris implantátum korosztályfüggő?

A legideálisabb eset, ha már a születés után kiderül a veleszületett, kétoldali siketség, ezeknek a csecsemőknek ez egy első osztályú hallásrehabilitáció, ám a cochleáris implantátum nemcsak a gyerekek számára tökéletes megoldás. Ha valaki később, például nátha, mumpsz, kanyaró, érellátási zavar vagy agyvérzés következtében veszíti el a hallását mindkét oldalon, az implantátum segítségével ő is visszakaphatja a hallását.

Ezelőtt harminc évvel ez elképzelhetetlen lett volna, ez az utóbbi három évtized csodája. A pályám kezdetén nagyon sok szülőnek tanácsoltam azt, hogy tanuljon meg gyermeke siketségével együtt élni. Hasonlóképp a gégeeltávolításon átesett pácienseknél, régen csak annyit tudtam mondani, fogadják el, hogy többé nem tudnak majd beszélni. Ma már azonban léteznek olyan beszélőszelepek, amikkel a beteg újra megszólalhat.

Emlékszik még az első cochleáris implantátum műtétjére?

Amíg élek nem felejtem el. Az Angliában szerzett tudásomnak köszönhetően a műtéttel elkészültem, de sikerült eltalálnom egy nagy vénás öblöt, és egy olyan vérzésbe keveredtem, amit fél óra alatt lehetett csak elállítani. A műtős kollégámmal azóta is emlegetjük ezt az esetet. Mindkettőnek nagyon megizzasztott.

A rengeteg tapasztalatnak köszönhetően az implantátumok terén már nagy rutinra tettünk szert, ellenben az agyalapi beavatkozások között vannak olyan, akár hat órán át tartó operációk, amelyek komoly kihívások elé állítanak bennünket. Ezekben az esetekben gyakran kollaborálunk külföldi intézetekkel. Ez nem szégyen, a legfontosabb a beteg érdeke, biztonsága. Ha kell, nagy gyakorlattal rendelkező szakembereket hívunk meg, akik be is szállnak a műtétbe, és a kritikus területeken bemutatják az eljárást. Hiszem, amíg egy sebész él és tevékenykedik, addig tanul.

A cochleáris implantátum mennyire segíti a társadalmi integrációt?

Implantátum nélkül ezek az emberek teljesen kiszolgáltatottá válnának, egész életükben segítségre szorulnának. Az implantátummal azonban a társadalom teljes értékű tagjai lesznek újra. Szerencse, hogy ma már annyi kedvező tapasztalat áll rendelkezésre, hogy egyre elfogadottabbá vált az implantátum, benne van a köztudatban.

Szemtanúja lehetett annak, hogy pályája kezdete óta milyen fejlődésen ment keresztül a tudomány. Ha ebből a fejlődéstörténetből kiemelhetné a legfontosabb momentumokat, melyek lennének azok?

Az igazán nagy előrelépés az elmúlt huszonöt-harminc évben a fülsebészet területén következett be, ugyanis míg harminc évvel ezelőtt csak a vezetéses jellegű hallászavarokat tudtuk operálni a középfülbe épített hallásjavító protézisekkel, vagy csontból készített új hallócsontocskákkal, addig mára valamennyi modern középfül és belsőfül implantátum hozzáférhetővé vált. Ezen a területen olyan gyors a fejlődés, hogy szinte évente, kétévente jönnek ki újabb típusú implantátumok, és ha a gyártó cégek nem segítenének az implantátumok és a műtéti technikák megismerésében, lehetetlen volna lépést tartani, fejlődni. Hatalmas segítség, ha laborban gyakorolhatunk, vagy tapasztalt kollégák műtéteit nézhetjük végig.

A határterületi sebészet fejlődése, esetünkben például az agyalapi sebészet, és az onkológia területe is fantasztikus fejlődésen ment keresztül. Sok az új kemoterápiás szer, gyakran a kemoterápia és a sugárterápia kombinációja ki tudja váltani a roncsoló sebészeti beavatkozásokat. Ez annyit jelent, hogy szervmegtartó módon lehet gyógyítani.

Vannak olyan esetek a praxisában, amikre szívesen gondol vissza?

Két gyermek története különösen megérintett. Az egyik egy tizennégy éves kislány, akinek mindkét fülét már többször műtötték. Ennek következtében mindkét oldalára teljesen megsüketült, ráadásul mindkét fülében hámdaganat alakult ki. Agyalapi sebészeti beavatkozással kellett daganatmentessé tenni, majd a sikeres műtét után cochleáris implantátummal hoztuk vissza a hallását. Vele kapcsolatban az egyik legszívbemarkolóbb pillanatom az volt, amikor az édesanyja küldött róla egy fotót: egy strand medencéjében lubickolt felhőtlenül. Korábban a beteg fülecskéi miatt erre nem kerülhetett sor.

A másik kedves emlékem egy tolna megyei kisfiú, aki szintén számtalan sikertelen műtéten esett át. Az operáció után a család hosszas gondolkodás után hozta meg a döntést, hogy vállalja a cochleáris implantációt. A beavatkozás sikeres volt, a kisfiú pedig közölte, ha nagy lesz, fül-orr-gégész szeretne lenni, érettségi után biztosan az orvosira megy majd. Mindkét gyermek nagyon szerencsés helyzetben volt, hiszen korábban már megtanultak beszélni, vagyis az implantátummal “csak” a hallást kellett visszahozni.

India, Nepál, Malawi: Rengeteget utazik, oktat a nagyvilágban. Mit jelent a fül-orr-gégészet ezekben az országokban?

Az utóbbi években orvosi missziók keretei között volt lehetőségem Ázsia és Afrika néhány országába ellátogatni, ahol az elmaradott területek betegellátásában vettem részt. Előadásokat tartottam, műtöttem. Döbbenetes volt látni, milyen mélyszegénységben élnek itt az emberek. A 16 milliós lélekszámú Malawiban például egyetlen fül-orr-gégész kolléga dolgozik, éppen ezért egy fiatal malawi kollégát vendégül is láttunk fél évre Pécsett, azóta ő a második szakorvos az országában.

Legutóbb novemberben egy brit orvoscsoporthoz csatlakoztam, Nepálba utaztunk, ahol a lakosság tíz százaléka krónikus fülgennyedésben szenved. Itt nincs szűrővizsgálat, nincs alapszintű orvosi ellátás, maximum kitörlik a gennyedző fület és fájdalomcsillapítót adnak. Rengetegen halnak meg fülbetegségek központi idegrendszeri komplikációjában. Olyan elhanyagolt fülbetegségekkel találkoztam, amiket évekig nem látok a hazai gyakorlatban. Két hét alatt 132 műtétet hajtottunk végre öten úgy, hogy mindössze három műtőasztalunk volt, és egyetlen altatógépünk. Meg kellett tanulnunk a megfelelő helyi érzéstelenítéssel operálni úgy, hogy egy-egy betegre mindössze 4,4 milliliter 2%-os helyi érzéstelenítő állt rendelkezésre. Nepálban és Malawiban ötven év a lemaradás, Indiában vannak gazdag vidékek, a városokban működnek olyan magánklinikák, ahol a gazdagok semmiben nem szenvednek hiányt, ám a kasztrendszer alján élőknek semmi nem jut. Megindító volt ezt látni.

Ezeken a területeken az implantátum egy elképzelhetetlen álom, maximum donáció révén valósulhat meg – de a beállítást, a javítást, a cserét, a komplikációk esetén szükséges beavatkozást senki nem tudná elvégezni. Hiányzik a háttér a rutinszerű munkához.

A nyomor túloldala a high-tech. Mit lát, mit hoz a jövő?

A teljesen beültethető implantátumok műfaja nagyon izgalmas, de ennek még rengeteg kidolgozatlan fázisa van. Sokan érdeklődnek az őssejt technológiáról is, de erre is várnunk kell még pár évtizedet, ahogy az agyalapi sebészeti műtétek rutinná válásához is.

Weboldalán megtalálhatja az olvasó az orvosok lelki jóllétének tízparancsolatát. Melyik az, ami különösen meghatározó a munkájában?

Mindegyik fontos! Nem tudnék és nem is akarok egyet sem kiemelni. Ez minden ember számára hasznos iránymutatás.

1. Ne mástól várd, hogy a téged érő stresszt csökkentse!
2. Ne állj ellen a változásoknak!
3. Gondolj magadra!
4. Emlékezz arra, ami szent számodra!
5. Tiszteld a határaidat!
6. Összpontosíts a kapcsolatokra!
7. Ne árts másoknak!
8. Ne keményebben, hanem okosabban dolgozz!
9. Élvezd és remekelj!
10. Sose szűnj meg tanulni!